Szakmai előadások

Magyarországon folyamatos emissziómérő rendszereket jogszabályi kötelezettség alapján vagy egyedi esetben a területileg illetékes környezetvédelmi természetvédelmi és vízügyi felügyelőség határozatban írhat elő a pontforrás üzemeltetője számára.

A 10/2003-as KöM rendelet az 50 MW-nál nagyobb teljesítményű tüzelőberendezések (tipikusan erőművek) folyamatos emissziómérő rendszerrel történő ellátását írja elő, míg a 3/2002 KöM rendelet a veszélyes-hulladékégetők folyamatos emissziómérő rendszerrel történő felszereléséről rendelkezik. Az egyedi esetek közé tartoznak jellemzően a hulladékhasznosítási és az acélgyártási technológiák, ezek között előfordul az on-line adatközvetítés előírása is.

A folyamatos emissziómérő rendszert üzemeltetőnek a hatóság felé több kötelezettsége is van.

A Stieber Levegőtisztaság-védelmi Bt. hat hazai erőműben és négy veszélyes hulladékégetőben épített ki folyamatos emissziómérő rendszert, valamint további négy erőműben és két veszélyes-hulladékégetőben végzi el a nem általa telepített folyamatos emissziómérő rendszer szerződés szerinti karbantartását. A fentieken túl számos egyéb erőművi és veszélyes-hulladékégetői rendszeren (mintegy harminc helyszínen) végez évente egy alkalommal a 17/2001-es KöM rendelet előírásainak megfelelő 3+1 (esetenként a megrendelő vagy a felügyelőség előírásait követve) 5+1 pontos kalibrálást. Ezen tevékenységének részletes bemutatását céloztam meg előadásommal.

Kevés kivételtől eltekintve a folyamatos emissziómérő rendszerek követik a jogszabályban előírtakat, ez alól kivételt csak a hatóság által kiadott felmentés adhat, mely minden esetben igazodik a jogszabályban adható és megengedhető kritériumokhoz.

A mintavétel közvetlenül a füstgáz csatornából extraktív módon fűtött mintavevő fejen és fűtött szűrőházon keresztül történik. A mintavételi helyen a füstgáz hőmérsékletének, térfogatáramának, a füstgázcsatorna statikus nyomásának és egyes esetekben a füstgáz nedvesség tartalmának mérését is meg kell valósítani. A tisztán gáz tüzelésű erőművek kivételével minden esetben mérni kell a füstgáz szilárd anyag tartalmát, mely mérőeszközt szintén ezen a szakaszon kell elhelyezni. Nem ritka, hogy a folyamatos mérésre kötelezett kéményszakaszon akár 8-12 különböző mintavételi csonkot kell beépíteni. A kivitelezőnek gondolnia kell az akkreditált összemérések és a rendkívüli hatósági mérések lebonyolításához szükséges további mérőcsonkok kialakítására is, melyekkel együtt egy 2-3 méteres kéményszakaszon akár 20 darab különböző méretű és kialakítású mintavételi csonk beépítéséről is gondoskodni kell. Mindezek megtervezése és elhelyezése komoly szakmai felkészültséget igényel. A mintavételi hely kialakításánál, úgy kell eljárni, hogy az minden irányból biztonságosan megközelíthető legyen, biztonságos pódiumot tartalmazzon, amely alkalmas mind a szerelvények, rendszerek karbantartására, és az időszakos akkreditált vizsgálólaboratóriumok által elvégzendő összemérésre. Gondolni kell továbbá arra is, hogy a kalibrálást végző akkreditált laboratóriumnak gyakran nagyméretű szerelvényeivel fel kell jutnia a kéményre.

Az üzemeltetők hajlamosak elfeledkezni arról, hogy a folyamatos emissziómérő rendszer által szolgáltatott eredmények csak akkor tekinthetőek hitelesnek, ha az abban résztvevő valamennyi mérőegység működését és mérési pontosságát is rendszeresen ellenőrzik, kalibráltatják. A kalibrálásnak ki kell terjednie a füstgázhőmérséklet és a térfogatáram mérőre is. Téves az az elgondolás, hogy mindez helyettesíthető a vizsgálólaboratórium által történő többnyire egy üzemállapotban végrehajtott összehasonlító méréssel, mivel az többnyire nem világít rá a valódi hibára és számos esetben nem is ad lehetőséget arra, hogy észrevehessük. A kalibráló laboratórium által elvégzett 5+1 pontos nyomásmérő és hőmérséklet kalibrációk lehetőséget nyújtanak az eszköz linearitásának megállapítására, és a fellelt hiba elhárítására. Lényegesen olcsóbb és megbízhatóbb eredményt adnak, mint bármilyen más összehasonlító vizsgálat. A gyakorlatban ez a következő képpen történik.

A folyamatos emissziómérő rendszer második legfontosabb eleme, a mintavételi nyomvonal, melynek tervezésénél, és kivitelezésénél, igen gondosan kell eljárni. A mintavételi ponton beépített elektromos mérőeszközök jelkábeleinek biztonságos és zavarmentes elvezetésén túl ki kell építeni a folyamatosan elszívandó gázminta fűtött mintavezetékét is. Gondoskodni kell a pódium villamos árammal történő független ellátásáról, a hálózat villámvédelméről és a vizsgálólaboratóriumok által elvégzendő vizsgálatok energiaszükségletéről is. Alapos villamos tervezés hiányában meghiúsulhat egy mérés vagy tönkremehetnek drága berendezések, egy villámcsapás következtében.

A mintavételi nyomvonalat úgy kell tervezni, hogy az minél rövidebb utat tegyen meg a mérőkonténer felé. A mérőkonténer elhelyezésénél elsődleges szempontként a megközelíthetőséget, a karbantarthatóságot, és a teljes elkülönítést kell figyelembe venni. Másodlagos szempontként kell csökkenteni a távolságot a kijelölt mintavételi hely és a konténer között. Súlyos tervezési hiba, az olyan konténer elhelyezés, mely ugyan közel van a mintavételi helyhez, de annak karbantartására, és kalibrálására, például a gázpalackokat vagy szerszámosládákat csak nehezen és körülményesen lehet feljuttatni. Az ilyen elhelyezés nem könnyíti meg a vizsgálólaboratóriumok által végrehajtandó összemérést sem, melyek legtöbbször az analizátorok felé szállított mintagáz útvonalának megcsapolásával történik. Az ilyen vizsgálati eljárás is csak abban az esetben értékelhető, ha a kalibráló laboratórium mintagázával a teljes nyomvonalat leellenőrizte. Éppen ezért célszerű a kalibrálást úgy végrehajtani, hogy a kalibráló gázokat közvetlenül a fűtött mintavevő fej és szűrőház bemenetére juttatjuk, mely ugyan lényegesen nagyobb gázfelhasználást igényel, de pontos képet ad, az esetlegesen elnyelt komponensekről és az elnyelődés mértékéről. Minden esetben fontos nullponti értékek felvételét, csak szintetikus levegővel, vagy nitrogénnel szabad elvégezni. A folyamatos emissziómérők üzemeltetése közben előforduló leggyakoribb hiba, a környezeti levegőről, vagy szennyezett mintavételi elemekről történő nullpontfelvétel, melynek következtében, az alacsony koncentrációértékek szinte láthatatlanok maradnak.

A mérőkonténer feladata többek között, az is, hogy az analizátorok számára, megfelelő üzemviteli körülményeket biztosítsa. A mérőkonténer nem hulladéktároló! Az erős vegyszerek és korrodált alkatrészek tárolása előbb utóbb az analizátorok tönkremenetelét okozza, és akadályozza a reális nullpont felvételt. A klíma és fűtésrendszer karbantartása és megfelelő üzemeltetése nem csak a mérési stabilitást javítja, de jelentősen befolyásolja az analizátorok és szerelvények életkorát is. Az üzemeltetők azt gondolják, hogy a műszerekhez vásárolt kalirbálógáz keverékkel minden problémájuk megoldottá válik. A kalibrálást azonban csak beállításnak tekinthetjük, csak egy ponton, a kezelő által történik, többnyire az analizátorok gázbemenetein. Nem tudjuk, mit nyel el a mintavétel és a mintaszállítás valamint a beépített szűrők. Nem ismerjük a kalibrálógáz valódi pontosságát, és az esetek többségében a takarékosság oda vezet, hogy több éves, lejárt szavatosságú gázok még mindig használatban vannak a konténerekben. Nem ritka az olyan gyári rendszer sem, amely a kalibrálógázt külön bemeneten, nagy nyomással vezeti a műszerbe, és ugyanazon gázkeverék mintagáz bemenetre történő juttatásával jelentős mérési eredmény különbsége keletkezik. Kalibráló laboratóriumunk minden esetben visszaellenőrzi a konténerben elhelyezett kalibrálógáz összetételét oly módon, hogy két felvett mérési pont közé ezzel a gázzal végez visszamérést és elvégzi az ellenőrzést. Amennyiben a tolerancia mezőn kívüli eltérést tapasztal, úgy arról haladéktalanul értesíti az üzemeltetőt, és javaslatot tesz gázkeverék lecserélésére.

Összefoglalva gyakorlatban cégünk által elvégzendő kalibrálás menetét.

Cégünk az elmúlt 10 évben felmutatott lelkiismeretes munkájának köszönhetően évről évre emeli kalibrálási munkaszámait. Egyre több ügyfelünk felismeri a folyamatos emissziómérők rendszeres karbantartásának és precíz, pontos kalibrálásának jelentőségét. Nem célunk az akkreditált vizsgálólaboratóriumok összemérésének jelentőségét kisebbíteni, de felhívjuk a figyelmet arra, hogy az összemérés párhuzamosan szükséges a kalibrálással, és nem tekinthető a másik kiváltásának eszközéül. Legszerencsésebb a két szervezet szoros együttműködése, mely a levegő tisztaságának védelmét szolgálja.