A korallzátonyok sokkal több új fajnak adnak életet, mint a többi trópusi tengeri élőhely, derül ki egy német tanulmányból. Jelenleg azonban évente két százalékuk tűnik el az óceánok felmelegedése miatt, így csökken az új fajok kialakulásának esélye is.

A kutatók kövületek segítségével számították ki az evolúció ütemét az utóbbi 540 millió évben. A korallzátonyokon 50 százalékkal gyorsabban alakultak ki az új fajok, mint más élőhelyeken, közölték a berlini Humboldt Egyetem kutatói a Science című folyóiratban. Ez egyben azt jelenti, hogy ezeknek az élőhelyeknek az elvesztése egyben csökkentené az új fajok kialakulásának esélyét is a jövőben.

A korallzátonyok fajgazdagsága az esőerdőkével vetekszik. A kutatást vezető Wolfgang Kiessling kollégáival a bentikus (tengerfenéki) élőlények legkorábbi bizonyítékait kereste a kövületekben. Ezek jól dokumentálják az evolúciót, hiszen miután elpusztulnak, a tengerfenéken maradnak, és gyakran eredeti élőhelyük maradványaival együtt kövülnek meg. Az evolúcióbiológusoknak egészen a kambriumi robbanásig sikerült kövületeket találniuk. Ekkor, 540 millió évvel ezelőtt alakult ki valószínűleg a bonyolult élőlények túlnyomó többsége.

A hatalmas adatmennyiséget egy 2000-ben kezdődött nemzetközi program, a paleobiológiai adatbázis segítségével állították össze. A kövületek geológiai környezetéből pontosan meg tudták állapítani, hogy melyik faj hol fordult elő. A tanulmány bizonyítja, hogy a korallzátonyok még annál is fontosabbak, mint azt eddig hitték – mondta Kiessling a BBC Newsnak – nem csak ökológiai, hanem evolúciós szempontból is. Jelenleg a korallzátonyok két százaléka tűnik el évente a bolygóról, elsősorban az óceánok felmelegedése miatt, amely kifehéríti a korallokat, és gátolja növekedésüket. Az óceánok savasodása pedig megnehezíti a korallváz építését.

Forrás: greenfo/mti

Néhány évvel ezelőtt még nagy reményeket fűztek a szarvasi kutatók által nemesített energiafűhöz. Az élet azonban – legalábbis egyelőre – nem igazolta a várakozásokat. A kilencvenes évek elején Európában elsőként Szarvason, a Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő Kht.-nél kezdték meg az ipari hasznosítású fűfajok nemesítését. A dr. Janovszky János által vezetett kutatás eredményeként született meg a Szarvasi-l energiafű, melyről úgy gondolták, komoly távlatokat nyithat az energetikai és a papíriparban. A kht. 2007-ben teljes mértékben magántulajdonba, mégpedig egy budapesti cég kezébe került. Átkeresztelték, új neve Bikazugi Mezőgazdasági Non-profit Kft. lett. Vezetője, Juhász András akkor még optimistán nyilatkozott, abban bízott, hogy több hazai városban is egész lakótelepeket fűtenek majd a szarvasi fűből készült pellettel, sőt az erőművek egy részében is hasznosítják. Az energiafüvet ekkor már jó néhány cég – több száz termelő bevonásával – igen nagy területen termelte az országban.

Mára a termőterület összezsugorodott, a Bikazugi Mezőgazdasági Nonprofit Kft. pedig megvált a kutatóktól. Nem a mi hibánk, hogy az energiafű ügye nem halad előre – nyilatkozta megkeresésünkre Juhász András, a kft. igazgatója. Nincs felvevőpiac, a termelők nem tudják értékesíteni a megtermelt füvet, mert senki sem akar pelletet gyártani. Ha a termelők nem tudják eladni a füvet, természetesen tőlünk sem veszik meg a vetőmagot. Az elmúlt évek vetőmagtermésének egy része ezért most is ott sorakozik a raktárunkban. Nem tudunk mit tenni, nekünk nincs pénzünk arra, hogy pelletet gyártsunk, vagy a pellet hasznosítására alkalmas tüzelőberendezéseket építsünk. Juhász András kifejtette: nincs felvevőpiac, addig a fenntartásra koncentrálnak, azaz gondoskodnak arról, hogy a korábbi kutatási eredmények ne vesszenek kárba. A kft. 500 hektáros területéből 100 hektáron energiafű-vetőmagot, a fennmaradó részen pedig park- és pázsitfű-vetőmagot termesztenek, s nem feledkeznek meg a lucernafajok fajtafenntartásáról sem.”Várunk a jobb időkre, arra, hogy a megújuló energiák terén előrelépés történjen. Nagy érvágást jelentett számunkra az is, hogy megszűnt a magáncégek kutatási tevékenységének állami támogatása, ezért kellett átmenetileg megválnunk a kutatóinktól. Bízunk abban, hogy a támogatás rendszerét újragondolják, s akkor folytatni tudjuk a kutatást” – szögezte le Juhász András.

Forrás: Békés Megyei Hírlap

A város központjában, a Dán Nemzeti Múzeum épületében működő vendéglő részt vesz a koppenhágai városháza és egy zöld szervezet által támogatott Klíma+ programban, amelynek célja: segíteni a helyi üzletembereket abban, hogy mérsékelni tudják vállalkozásaik „karbonlábnyomát” – a CO₂-kibocsátást vagy az azzal felérő energiafogyasztást. Amióta februárban útnak indult, a Klíma+ üzletemberek százainak adott tanácsokat arra vonatkozólag, hogyan foghatják vissza a kibocsátásokat, egyszersmind a költségeket is. Nem ez az egyedüli ilyen program, számos hasonló kisebb projekt működik az ambiciózus Koppenhágai Klímaterv keretében, amely 2025-re „karbonsemlegessé” kívánja tenni a dán fővárost. Alig hét alkalmazottjával és kétmillió koronás – hozzávetőleg 72 millió forintos – költségvetésével a Klíma+ viszonylag szerény kezdeményezés. „A program lényege, hogy a szén-dioxid-kibocsátások csökkentéséről szóló puszta beszédről végre áttérjenek a cselekvésre, arra, hogy valamit valóban tegyenek is ezért” - mondta a lapnak Jacob Hartmann, a Klíma+ partnerségi és fejlesztési igazgatója. Ahhoz, hogy egy étterem tagjává válhasson a programnak, be kell bizonyítania, hogy valóban mérsékelni próbálja általános energiaigényét, és étlapjára felvesz legalább egy CO₂-barát háromfogásos – előétel, főétel, desszert – menüt. A koppenhágai klímacsúcs előtt százra becsülték a csatlakozott vendéglők számát. „Annak a módjára, hogy miként zsugorítsuk a karbonlábnyomot a táplálkozás révén, leginkább ösztönösen kell ráérezni – vélekedett Jesper Moller, a Julian étterem tulajdonosa és séfje. Amennyire csak lehet, kerüljük el a marhahúst, továbbá a mélyhűtött- és a készételeket. Fogyasszunk több halat, együk a lehető legtöbb helyi termesztésű, szezonális biogyümölcsöt és zöldséget, a lehető legnagyobb mértékben fogjuk vissza a szállítást, az üvegházak és a növényvédő szerek használatát.” Az amerikai Minnesota és Nebraska államban működő Institute for Environmental Assessment környezeti és biztonsági konzultáns cég vizsgálatai kimutatták, hogy egy kilogramm marhahús előállítása 8,9 kiló szén-dioxid-egyenértéket termel, egy kiló gyümölcsé és zöldségé viszont csak 2,5 kilónyit. A Klíma+ a dán főváros egyik fő energiaszolgáltatójával, továbbá egy hulladékkezelő céggel, egy mérnöki irodával és egy környezeti konzultáns ügynökséggel fogott össze annak érdekében, hogy segítse a hálózatba bekapcsolódó vendéglőket zöld céljaik elérésében. Partnerei segítségével ingyenes energiafogyasztási elemzést készít, figyelembe véve az összes tényezőt a világítástól a hulladékkezelésen át a vízfelhasználásig. Ennek alapján minden egyes Klíma+ étterem maga dönti el, hogy mit fogad el az ajánlások közül, meddig megy el a „zöldülésben”. Egyes éttermek készek költséges hosszú távú energiatakarékossági beruházásokra, amelyek három-öt év alatt fizetődnek ki. Pusztán azzal, hogy kissé megváltoztatta a világítást, több étterem 20 százalékos energia-megtakarítást ért el néhány hónapon belül. Persze a villanyszámla csökkentése minden vállalkozó számára vonzó, rávenni egy séfet receptjeinek átalakítására már nehezebb. A Klíma+ csapata azonban bízik abban, hogy az ínyencmesterek is fel fogják ismerni, mit nyerhetnek ízben és pénzben az étlap átalakításával.

Forrás: greenfo/mti

Ban Ki Mun, a világszervezet főtitkára közölte: a péntekig tartó konferencián mindenképpen egyezségre kell jutni, és olyan megállapodást kell kötni, amelynek révén 2012 után kötelező érvényű szabályok alapján lehet folytatni a klímavédelmi harcot. A rossz kompromisszum vagy a semmilyen megállapodás „olyan vereség volna, amelynek katasztrofális következményei lehetnek” – mondta az ENSZ-főtitkár.

Afrikai delegációk vezetésével fejlődő országok egy csoportja tegnap kivonult a konferencia hivatalos fórumairól. A lépést azzal indokolták, hogy az iparosodott országok elfogadhatatlan módon a számukra üvegház-kibocsátási kötelezettségeket előíró Kiotói jegyzőkönyv felszámolására törekednek, a tanácskozást vezető elnökség pedig nem emeli a jegyzőkönyv ügyét a napirendjének középpontjába, amivel az iparosodott államok pártját fogja a fejlődők ellenében. Késő délutánra aztán a szemben álló felek kiegyeztek: az iparosodott országok biztosították a fejlődőket arról, hogy Kiotó kérdéseit is megvitatják, a fejlődő országok pedig visszatértek a tárgyalóasztalhoz.

A Kiotói jegyzőkönyv jelenleg az egyetlen nemzetközi jogi egyezmény, amely az éghajlatváltozás elleni küzdelem összehangolásáról szól. A közel 40 fejlett államot kibocsátás-csökkentésre kötelező jegyzőkönyv 2012 végén érvényét veszti. A fejlődő országok a szerződés meghosszabbítását, illetve egy új egyezmény kidolgozását javasolják, amely csak a fejlődők klímavédelmi erőfeszítéseit szabályozza. Az iparosodott országok viszont egyetlen új szerződést kívánnak kidolgozni, amely a fejlődő országok és a Kiotói jegyzőkönyv aláírói közül hiányzó Egyesült Államok számára is tartalmaz előírásokat.

Könnygázt is bevetett Koppenhágában a dán rendőrség tegnap késő este azon tüntetők ellen, akik Molotov-koktélokat hajigáltak és lángoló barikádokat állítottak az utcákon. A nemzetközi klímakonferencia kapcsán demonstráló aktivisták szemetet és egyéb gyúlékony anyagokat égettek a főváros Christiania kerületének szomszédságában. Kevéssel éjfél előtt a rendőrség 150-200 embert előállított egy szórakozóhelyen, illetve annak környékén Christiania városrészben – közölte egy rendőrségi szóvivő.

Az ENSZ égisze alatt zajló konferencia idejére a dán parlament emelte a közrend elleni bűncselekmények büntetési tételeit, és kibővítette a rendőrség jogait. A megszigorított szabályok alapján a dán rendőrség „megelőző jelleggel” bárkit őrizetbe vehet 12 órára. Az utóbbi napokban a hatóságok több mint 1200 embert állítottak elő.

A trópusi mélytengerekre is hatással van a klímaváltozás: élőviláguk fajgazdagsága az északabbi szélességi körök szintjére csökkent az elmúlt négy jégkorszak során – vonták le a következtetést amerikai kutatók a brazil partoknál végzett fúrásaik eredményeiből.

A Földön mindenütt, így a mélytengerekben is a sarkköröktől az Egyenlítő felé haladva növekszik az élővilág fajbeli sokszínűsége. Ez az általános szabály érvényesült az elmúlt 36 millió évben – olvasható Moriaki Yasuhara, a washingtoni Smithsonian Intézet kutatójának a PNAS című amerikai szaklapban közölt tanulmányában. A legújabb, a trópusi mélytengerekben végzett fúrások azonban azt mutatják, hogy a tengereknek ez a része sokkal instabilabb, ökoszisztémája sokkal érzékenyebben reagál a hőmérséklet-ingadozásokra, mint azt korábban feltételezték.

A tudósok megfigyelték, hogy az apró kagylórákok legfontosabb csoportjának nagysága az elmúlt 500 ezer évben jelentősen csökkent. Ezek az érzékeny állatok a mélytengerek élővilágának megbízható jelzőrendszereként is szolgálnak. A jégkorszakok során a fajok sokszínűsége a köztes meleg időszakokhoz képest egy ötödére csökkent. A mélyebb tengerszinteken élő állatközösségek világszerte egyre inkább homogenizálódtak és beálltak egy olyan értékre, amely korábban az északi szélességi körökre volt jellemző. Bár a kutatók szerint ez várható reakció volt a különböző jégkorszakokra, ennek ellenére meglepte őket, hogy a trópusi mélytengereket is ilyen erősen befolyásolja ez a hatás.

Forrás: greenfo/mti

A gyorsan emelkedő szén-dioxid-kibocsátás visszafordíthatatlan károkat okoz az óceánok ökoszisztémájában; a világ tengereinek több tízezer évre lenne szükségük a megújuláshoz – közli a koppenhágai klímacsúcson ma közzétett egyik tanulmány. Az óceánok elsavasodása 2050-ig 150 százalékkal emelkedhet, vagyis százszor gyorsabban, mint ahogy az az utóbbi 20 millió évben a tengeri környezetben tapasztalható volt – hívta fel a figyelmet a Convention on Biological Diversity (CBD) és az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által közösen készített tanulmány.

A tengerek és óceánok a fosszilis energia felhasználásából, az erdőirtásból és más emberi tevékenységekből származó szén-dioxid hozzávetőleg egynegyedét nyelik el. „Ahogy egyre több és több szén-dioxid kerül a légkörbe, úgy nyelnek el nagyobb mennyiséget az óceánok” – fogalmaz a jelentés.

A légkörbe kerülő szén-dioxid megváltoztatta a tengerek kémiai egyensúlyát, savasabbá téve a vizet. Előrejelzések szerint 2100-ra a halfajok számára a táplálkozás és az élőhely szempontjából kulcsfontosságú hidegvízi korallok 70 százaléka lesz kitéve maró hatású víznek.

„Az óceánok elsavasodása több tízezer év időskáláján tekintve visszafordíthatatlannak tűnik. A világ tengereinek ökoszisztémájában bekövetkező alapvető változásokat csak a globális szén-dioxid-kibocsátásban véghezvitt azonnali és gyors lépésekkel lehet elkerülni” – mondta a CBD egyik vezetője.

Forrás: greenfo/mti

A világszervezet történetének legnagyobb szabású tárgyalássorozatán „pillanatnyilag nem történik semmi” – összegezte a ma délutáni helyzetet Zia Hoque Mukta, a bangladesi delegáció egy tagja. A bojkott azzal fenyeget, hogy kudarcba fullad a konferencia, amelyen közel 30 ezren vesznek részt. Szakértők és az ENSZ előző 14 klímakonferenciáján megedződött küldöttek azonban óvnak a lépés jelentőségének túlértékelésétől. „Taktikai húzásról van szó” – mondta például a német delegáció egy tagja.

A vita egy akadémikusnak tűnő, nemzetközi jogi probléma miatt mérgesedett el: a konferencia központi kérdése jelenleg az, hogy a klímavédelmi harc vajon a Kiotói egyezmény 2012 utáni időkre kiterjesztett keretei között, vagy pedig egy új szerződés alapján folytatódjon. A három év múlva lejáró Kiotói jegyzőkönyv az egyetlen nemzetközi jogi dokumentum, amely kötelező jelleggel írja elő az üvegházgáz-kibocsátás csökkentését, de csak a fejlett ipari államok számára. Éppen ezért hiányzik az aláírók közül az Egyesült Államok. Az amerikai érvelés szerint a kínai kibocsátás már most meghaladja az amerikait, és versenyhátrányt okozna, ha az ázsiai országban és a többi nagy feltörekvő államban továbbra sem kellene visszafogni a kibocsátást, míg a fejlett államok költséges klímavédelmi programok végrehajtására kényszerülnek.

A fejlett ipari államok egy új szerződést javasolnak, amelyben a fejlődő világ is kötelezettségeket vállal. A fejlődő országok viszont attól tartanak, hogy egy ilyen megállapodás csökkentené a fejlett államok felelősségét, holott az ipari forradalom kezdete óta a légkörbe került üvegházgázok döntő többsége az ő éghajlatváltozási számlájukat terheli, ezért a közelgő klímakatasztrófa elhárításában is nagyobb szerepet kell vállalniuk. A Kiotói egyezmény ráadásul bevált, működő mechanizmusokat hozott létre, csak a határidejét volna szükséges kiterjeszteni, és meg kell szigorítani a kibocsátás-csökkentési célokat.

Faragó Tibor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára, a magyar delegáció vezetője ma Koppenhágában az MTI-nek elmondta: a kivonulás ellenére a tárgyalások a színfalak mögött folytatódnak, és a fejlődők blokkja egyre nagyobb készséget mutat arra, hogy a kibocsátást mérséklő intézkedéseket tegyen. A vállalások nem lennének kötelező jogi érvénnyel bíró számok, és senki nem kéri tőlük, hogy abszolút értékben csökkentsék a kibocsátást. Ugyanakkor fontos, hogy amit ajánlanak, azt valamilyen módon rögzíteni lehessen.

A végén úgyis az a lényeg, hogy csökken-e az emberiség összkibocsátása – mondta Faragó Tibor. Ezt pedig csak akkor lehet közösen ellenőrizni, ha a számok, szándékok és javaslatok mögött nyomon követhető számszerűen a kibocsátás-csökkentés – mondta a magyar delegáció vezetője.

Az Európai Unióban azonban szép lassan kivonják a forgalomból a hagyományos lámpaizzókat. Már nem lehet kapni a 100 wattos izzót és 2011-ben a 60 wattostól veszünk búcsút, majd rá egy évre 2012-ben a 40 és a 25 wattos is eltűnik. Marad helyette a tartós, energia hatékony lámpa.

A CFL fénycsövek úgy tűnik nem olyan ragyogóak, mint a már megszokott régi villanykörték. Ez azonban nem biztos, hogy a fényforrások hibája. Az izzók dobozain jelzett CFL tartalom az Európai Bizottság szerint félrevezető lehet. A leggyakoribb panaszok amiatt érkeznek Brüsszelbe, hogy a modern izzókon feltüntetett teljesítmény alacsonyabb, mint a hagyományos lámpakörtéké. Például egy 11-12 wattos fénycsőnek azonos tulajdonságai kellene, hogy legyenek egy 60 wattos korábbi izzóhoz, ez azonban nem igaz. A Fénycsöveket Gyártók Szervezete szerint abban van a különbség, hogy a modern fényforrásoknak fehérebb a fényük, mivel előállításuknál a CFL egy foszfor burkot kap. Brüsszel épp ezért azt ajánlja, hogy aki a régihez hasonló fényben kíván élni, az a korábbi 60 wattos izzók helyett most 15 wattos CFL fénycsövet vásároljon.

Az amerikai Fénykutató Intézet még ennél is tovább megy. Szerintük a 20 wattos modern izzó a 60 wattos korábbihoz hasonlítható. A dobozon lévő adatok egyeztetése helyett, ők ugyanis laboratóriumi körülmények között vizsgálták a fényforrásokat. Sőt arról is beszámoltak, hogy a modern izzók csak akkor világítanak normálisan, hogyha 20-25 fokos melegben égnek. Ha azonban a hőmérséklet emelkedik vagy csökken, akkor veszítenek fényességükből. Vizsgálataik szerint akár 20 százalékkal is homályosabb fényt árasztanak a CFL fénycsövek. Az újabb európai szabályozás értelmében épp ezért jövőre nem a wattokat kell majd hasonlítgatni a lámpákon, hanem a fények erősségét.

A Brüsszelbe érkező panaszok nagy része az új izzók tartósságát kérdőjelezi meg, számos fénycső ugyanis még idő előtt kiég. A szakemberek szerint az olcsóbb lámpák rosszabb technológiával készülnek, és ezért valóban bekövetkezhet, hogy korábban kiégnek. Míg egy ismert izzógyár terméke akár tíz évig is megbízható fényforrás, addig az olcsóbb verziók bizony hamarabb a kukába kerülnek.

A harmadik téma pedig az energiahatékonyság. A CFL fénycsövekkel Brüsszel szerint 80 százalékkal kevesebb áramot fogyasztunk, mint a hagyományos izzókkal. Azonban ez sem tűnik valósnak, mivel az Európai Bizottság szóvivője szerint ez csak papíron létezik, amikor a wattokat és az áramfogyasztást összehasonlítják. Jelezte ugyanakkor, hogy a környezetbarát izzó valóban környezetbarát, mivel normál körülmények között 60 százalékot biztosan lehet a fénycsövekkel spórolni.

Forrás: BBC News

Mint minden terület, a levegőtisztaság-védelem is folyamatos átalakulásban van, és a válság jelei itt is keményen megmutatkoznak. A nagyobb vizsgálólaboratórumok megrendelések hiányában belső megszorításokat kényszerültek alkalmazni, míg a kisebbek kemény árversenyben kénytelenek tudomásul venni profitcsökkenésüket. A karbantartásokat azonban senki sem mulasztotta el, és ami szervizünket illeti, kifejezetten jól jött, hogy a nyári időszakra estek a mérőbuszok karbantartásai. Mire beköszöntött az ősz, 9 mérőbusz teljes karbantartásával és 3+1 pontos kalibrálásával végeztünk, és így több időnk marad az őszi helyszíni szerződés szerinti karbantartásokra.

Igen, és így kompenzálódik ki a hiány, ami az értékesítésben jelentkezett. Általánosságban elmondható, hogy a 2008-as és a 2009-es évek nem a nagy műszereladások évei voltak a levegőtisztaság-védelmi szakmában. A nagy beszerzések megrendelői mind válság-takarékoskodást folytatnak, alig van új be-szerzési projekt, így biztosan állíthatom, hogy azok a cégek, akik főként kereskedelemre alapoztak, ínséges időket élhettek át. Ezzel szemben a karbantartások reneszánszát éljük, soha nem volt még szervizünknek ennyi munkája. Láthatóan mindenki leporolja a régi műszerparkját, előveszi félrerakott mérőbuszát, és azok karbantartására, felújítására, kibővítésére költ, nem az új eszközök beszerzésére…

Cégcsoportunk szerviztagja a STIEBER Levegőtisztaság-védelmi Bt. eddig is a legnagyobb hazai gázelemző szerviz nevet birtokolta, mind létszámában, mind pedig munkaszámában, és egy kis átszervezéssel megbirkóztunk a feladattal.

Éppen ellenkezőleg, számunkra is meglepő, hogy sokkal többen kalibráltatnak, mint a korábbi években. Annak ellenére is így van, hogy számos kisebb cég ment tönkre az elmúlt 1 évben, és így az ő hordozható gázelemzőikre nem számíthatunk. Nagy megrendelőink azonban emelték munkaszámainkat.

Igen, ez lényegében igaz a nagy projektekre, és az egészen olcsó kategóriájú kis műszerekre. Előbbiek a beruházási kedv hiányából, utóbbiak pedig a kisvállalkozók nehéz helyzetéből adódóan maradtak el. Rekordot döntöttünk saját gyártású elemzőszekrényeink eladásával, melyből már eddig is 16 db-ot értékesítettünk. Ezek a rendszerek takarékos, mégis megbízható megoldásokat nyújtanak a folyamatos ipari gázelemzés területén, és úgy tűnik, partnereinknek is pont erre van szükségük.

A piac megváltozott, de a változásokhoz alkalmazkodni kell. A meglévő eszközök karbantartással és kalibrálással ugyanolyan jól szolgálnak, mint az új beszerzés. Gyártmányaink pedig a hazai erőművekben is jól vizsgáztak. Nem kell kétségbe esni, viszont több lábon kell állni. Igaz az is, hogy ugyanazt az eredményt most több munkával lehet csak elérni.

Forrás: ÖKOINDUSTRIA,
a Nemzetközi Környezetipari Szakkiállítás kiadványa